Marcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említette először. 1332–1337 között a pápai tizedjegyzék is említette, így már ekkor egyházas hely volt, 1455-ben Szent Aniamus tiszteletére szentelt plébániatemplomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt pálos kolostorát is említették az oklevelek. 1448-ban már városi kiváltságokat is élvezhetett, 1494-ben pedig iskolája is volt.

1488-ban, Marczali László halála után a település a Báthori család birtokába került.

A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősség csak 1566, Szigetvár eleste után került török kézre. Az 1563-as török kincstári adólajstrom ekkor 35 házat sorolt itt fel, majd az 1573–1574. évi fejadólajstrom a város következő részeit tartalmazta: Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utcza) 10 ház.

Az 1598–1599 közötti magyar királyi adólajstromban pedig Babócsa várának tartozéka, és 1626–1627-ben már mint Nádasdy Pál birtokát említették.

1660-ban a pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék már Szent-György várának tartozékaként említette.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományba a királytól, 1715–1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett.

1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Első gyógyszertárát 1797-ben alapította meg duliczi Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész, a "Szentháromság" néven. 

 Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba.

1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet.

A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is.

Marcali egykor katonaváros volt. Két laktanyával is büszkélkedhetett. A belső Hunyadi János Laktanya, illetve a külső Petőfi Sándor Laktanya. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. A laktanya 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A laktanya helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac található, valamint a volt tisztiétkezdében működik a Helyőrségi Klub.

1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben.

2014. december 29-én adták át a 68-as főút várost keletről elkerülő új 8 km hosszú 2×1 sávos szakaszát.

Marcali címere

Az 1567. évre visszavezethető címer szimbolikájáról csupán feltételezéseink vannak. A vízimadár valószínűleg a Nagybereknek a településhez közel elhelyezkedő vízi világát, az ottani állatvilágot jelképezi. A fogyó hold utalhat a XVI. század harcaira (1532 és 1566 között háromszor esett el a vár és a település). A nap és hold együttes jelképe utalhat a végvári harcokra, a védők éjjel-nappali éberségére. Továbbá a nap/csillag és félhold utalhat a török hódoltság korára is, amikor Marcali járási székhely volt.

 Forrás: Wikipédia